A kismedence visszérje sok esetben
Tartalom
A claudicatio intermittens klasszikus tünetei: az érintett lábban járás közben fájdalom jelentkezik, amelynek jellemző a helye, az ismétlődése és a pihenésre bekövetkező gyors megszűnése. Magas elzáródás esetén az aortabifurcatio magasságában: ún.
Leriche-szindróma a járáskor jelentkező panaszok mellett fartáji fáradtság, szexuális működészavar is tarkíthatja a klinikai képet. A kar obliteratív érbetegsége ritkán fordul elő. Az arteria subclavia elzáródásának különleges formájában az ér az arteria a kismedence visszérje sok esetben proximalisan záródik el subclavian steal szindróma. Ez gyakran központi idegrendszeri tünetekhez is vezethet szédülés, collapsus, ataxia, ún.
Axillaris magasságú elzáródásnál a felkarban, brachialis elzáródásnál az alkarban lép fel fájdalom, gyakran ujjvégen jelentkező gangraenával.
Üzenjen nekünk!
Az arteria radialis vagy ulnaris izolált elzáródása tünetmentes lehet, a másik ér kompenzáló keringése miatt. A kórisme a típusos tüneteken, a jellemző fizikális eltéréseken és az alsó végtagi artériás Doppler-vizsgálaton alapul. Subclavian steal szindróma és axillaris magasságú elzáródás, szűkület esetén a két felső végtagban mérhető vérnyomás között jelentős a különbség.
Felső végtagi érszűkület gyanúja esetén artériás duplex UH-vizsgálat javasolt, a subclavian steal kimutatásának feltétele a megfordult arteria vertebralis áramlás kimutatása. Subclavian steal szindróma.
A vér a circulus arteriosus Willisii a kismedence visszérje sok esetben áramlik az érintett oldalra Kezelés. Az ASO invazív sebészi és intervenciós radiológiai kezelésének javallata a klinikai kép függvénye. Alapvető a konzervatív mozgásterápia és a gyógyszeres kezelés.
A a kismedence visszérje sok esetben egyik formája az, hogy járópadlón járatják a betegeket a dysbasiás fájdalom jelentkezéséig, majd pihenést követően ismétlik a gyakorlatot, 60 percen át, heti alkalommal, összesen 3—6 hónapig.
Ismert ezenkívül különleges artériás értorna is, amely a lábizomzat segítségével javítja a perifériás keringést. A gyógyszeres kezelés egyik alappillére a thrombocytaaggregáció gátlása, amelyben ellenjavallat hiányában minden érbetegnek perifériás, carotis- és koszorúér-betegnek egyaránt részesülnie kell.
Haemorrheologiailag aktív szerek közül hazánkban legelterjedtebb készítmény a pentoxyfyllin. Hatására csökken a plazma viszkozitása, javul a vörösvértestek a legjobb olaj a visszér ellen a fehérvérsejtek flexibilitása, csökken a plazma fibrinogéntartalma, ugyanakkor thrombocytaaggregációt gátló hatású is.
Az elzáródásos verőérbetegségekben a véráramlást fokozza. A szerotoninantagonista naftidrofuryl vasodilatator és antiischaemiás hatásának módjáról számos elképzelés létezik, pontos hatásmechanizmusa azonban nem ismert. Obliteratív érbetegségben a pentoxyfyllin és a naftidrofuryl is növeli a járástávolságot, a hosszú távú kezelés klinikai hatásossága azonban nem ismert.
A haemorrheologiai kezelés része a kúraszerűen végzett haemodilutio. E tekintetben a leghatékonyabbak a plazmaexpanderként ismert hydroxyethyl-keményítő oldatok HES. A prosztaciklin PGI2 a vasodilatatión kívül csökkenti a simaizom-proliferációt, a thrombocytaaggregációt és a vérlemezke-adhéziót, növeli a vörösvértestek flexibilitását, csökkenti a granulocytaaktivációt, fokozza a fibrinolysist a plazminogén aktivátor szint növelésével.
Ígéretes a fermentált búzacsírakivonat a rák ellen
Ezek alapján a prosztaglandinanalógokat alprostadil, iloprost a perifériás keringési elégtelenség kezelésére is alkalmazzák. A betegek mindennapos tevékenységét jelentősen korlátozó, súlyos fokú claudicatio, a konzervatív kezelés ellenére bekövetkező súlyosbodás egyaránt felvetheti sebészi vagy percutan intervenciós revascularisatio szükségességét. Ehhez az állapothoz az ASO súlyosbodása, súlyos fokú thrombangiitis obliterans és diabeteses angiopathia vezet a leggyakrabban.
A a kismedence visszérje sok esetben KVI hátterében leggyakrabban a nagy artériák progresszív elzáródása áll.
Hogyan néz ki a szeméremajkak visszér?
Ennek következtében az elzáródástól distalisan levő szövetek vérátáramlása csökken. Súlyosbíthatja a helyzetet atherothrombosis kialakulása, egyéb a kismedence visszérje sok esetben aorta, szív történő embolisatio, szívelégtelenség következtében kialakuló csökkent perctérfogat, vagy akár krónikus vénás elégtelenség okozta interstitialis oedema. Capillaris collapsus, microthrombosis, thrombocytaaggregáció, fehérvérsejt-aktiváció alakul ki, gyulladásos reakciók indulnak el, amelyek a capillaris áramlás csökkenéséhez vezetnek.
A nutritív áramlás biztosítására kompenzáló mechanizmusok is megjelennek: collateralisok képződnek, illetve arterioladilatatio következik be. A kialakuló klinikai kép súlyosságát a károsító és a védő mechanizmusok aránya szabja meg. A végtag sorsát a collateralis hálózat, illetve a distalis kiáramlási pálya állapota határozza meg. A kockázati tényezők megegyeznek a claudicatio intermittens kockázati tényezőivel.
A diabetes mellitus négyszeresére, a dohányzás és a 0,5 alatti boka-kar index háromszorosára, míg a 65 évnél idősebb kor, és az atherogen dyslipidaemia kétszeresére növeli a krónikus KVI kialakulásának kockázatát.
A krónikus KVI legjellemzőbb tünete a fájdalom és a trophicus zavar következtében kialakuló szöveti károsodás. A kórisme alapja a fizikális vizsgálat és az alsó végtagi artériás Doppler-vizsgálat. A krónikus KVI gyakran egyéb a kismedence visszérje sok esetben megbetegedéssel is társul, ezért egyéb területek vizsgálata is alapvető carotiszörej, ritmuszavar, hasi aortaaneurysma, renovascularis hypertonia.
Doppler-vizsgálatnál jellemző módon a bokánál mért systolés vérnyomás értéke 50 Hgmm alatti. Krónikus KVI esetén a szükséges invazív beavatkozás megtervezéséhez el kell végeznünk az alsó végtagi arteriográfiát az arteria renalisoktól a pedalis artériákigamelyet a carotis-UH és a cardialis kivizsgálás függvényében carotis-angiográfiával és koszorúérfestéssel kell kiegészítenünk.
A kontrasztos mágneses magrezgés angiográfiás MRA vizsgálat a jövőben talán felváltja az invazív, hagyományos angiográfiát. Krónikus KVI-val jelentkező beteg kezelése fájdalomcsillapítást, sebkezelést, thrombosis megelőzését, vagy meglévő thrombosis kezelését és egyéb, a betegség kimenetelét súlyosbító tényezők szívelégtelenség, krónikus vénás elégtelenség stb.
Fájdalomcsillapításra az antipyreticumoktól a nem szteroid gyulladásgátlón keresztül a major analgetikumokig mindenre szükség lehet. A helyi antibiotikum-kezelés hatékonysága nem igazolódott, azonban szisztémás antibiotikum-kezelésre szükség lehet, különösen, ha fertőzés, cellulitis is kíséri az ischaemiás szövetszétesést.
Alapvető a fekély helyi kezelése, feltisztítása a szövettörmeléktől és a gennytől. Nem célszerű a mobilizáció, ha a fekély a láb mozgásakor nyomásnak kitett helyen van. Thrombosisprofilaxisra megelőző dózisú frakcionált heparin javasolt.
Versbe szőtt egészség
Hosszú távú kezelés során a claudicatio intermittens esetében részletezettek ajánlhatók. Jelentős mértékű necrosissal járó esetekben szükségessé válhat az amputáció is. Az amputáció célja a nyugalmi fájdalom megszüntetése, a necroticus, fertőzött szövetek eltávolítása, valamint a teljes gyógyulás, amelyet követően megfelelő protézis alkalmazása szükséges.
A megfelelő kezelést krónikus KVI esetében az operatív vagy intervenciós revascularisatio jelenti. Akut kritikus végtagischaemia Akut kritikus végtagischaemiában akut KVI a végtagi áramlás hirtelen csökken.
Ennek következtében vagy tünetmentes betegben jelentkeznek a kritikus végtagischaemia tünetei, vagy már meglévő érszűkület tünetei rosszabbodnak hirtelen. Súlyos esetben végtagot veszélyeztető állapot is kialakulhat.
A kórkép hátterében fele részben embolia, fele részben thrombosis áll. A heveny thrombosis leggyakoribb helye az arteria femoralis superficialis kb. Már meglevő ASO, pitvarfibrillációval szövődött ischaemiás szívbetegség, szívelégtelenség, szívizom-aneurysma, ereken létrejövő aneurysma, fokozott thrombosishajlammal járó kórképek elsődleges és másodlagos thrombophyliákkorábbi rekonstruktív érműtét egyaránt kockázati tényezőt jelentenek. Az akut kritikus végtagischaemia tünetei a fájdalom, a sápadtság, a pulzus hiánya, a mozgás- és érzészavar.
Thrombosis leggyakrabban már meglevő ASO mellett alakul ki, ilyenkor az esetek többségében meglévő collateralis hálózat miatt a klinikai kép nem olyan a kismedence visszérje sok esetben, mint akut embolisatiónál. Az embolia sok esetben egyoldali, a másik oldali teljesen ép artériás rendszer segíthet a kétoldali ASO során jelentkező akut thrombosis elkülönítésében.
Az elkülönítésben az akut kompressziós neuropathia és az akut mélyvénás thrombosis a legjelentősebbek. Mindkét esetben perifériás pulzus tapintható, és jó artériás A kismedence visszérje sok esetben biztosítja az elkülönítés lehetőségét. Az esetek döntő többségében a kórisme már a klinikai kép alapján felállítható.
A kezelés meghatározásához segítséget nyújt az ischaemia foka. Egyértelmű embolia esetében az azonnali embolectomia lehetőséget ad a keringés teljes helyreállítására.
Ha a végtag életképtelen III. A III. Akut kritikus végtagischaemia súlyosságának meghatározása A beavatkozás embolia esetében embolectomia, amely akár helyi érzéstelenítésben is elvégezhető.
Thrombosis esetén sebészi a kismedence visszérje sok esetben, ballon-angioplasztika, vagy bypass-műtét szükséges. Lehetőség van thrombolysis végzésére is, ennek széleskörben javasolt formája a helyi, katétervezérelt intrathrombus infúzió.
Főoldal » Gyógyszer a családban » Visszérbetegség, trombózis » Visszértágulat Visszértágulatról akkor beszélünk, ha a lábszár vagy a comb felszínes visszerei kanyargósan, zsákszerűen kidudorodnak, és a bőrön áttetszik kékeslila színük. A zsákokból nyomással a vér kiüríthető.
Az akut thrombosis rosszabb kórjóslatú a végtag, az embolia pedig a beteg túlélése szempontjából. Az aorta betegségei Dr.
Járai Zoltán Aortaaneurysma Az aneurysma az artéria helyi, állandó tágulata. Ez a hasi aortán a normális, kb. Az aorta ascendens átmérője, különösen a supravalvularis gyöki szakaszon 3,5 cm-ig normálisnak tekinthető. Az aneurysmák számos osztályozása ismert.
Klinikai szempontból fontos az elhelyezkedés testüregen belüli vagy kívülia morfológia valódi: sacciformis, fusiformis, kevert; ál: pulzáló haematomaaz eredete atheroscleroticus, veleszületett, traumás, poststenoticus, vasculitishez társuló alapján történő osztályozás. Postmortem vizsgálatok alapján a felnőtt lakosság körében az előfordulási gyakorisága kb. Képalkotó UH és CT vizsgálatokkal is kb. A hasi aortaszakaszon 3—7-szer gyakrabban fordul elő, mint a mellkasban.
Az aortaaneurysma kialakulásában az artériafalat alkotó celluláris mátrixfehérjék elasztin és kollagénmátrix metalloproteinázok okozta leépülése áll. Ez részben az atheroscleroticus folyamat része, részben gyulladásos mechanizmusok következménye.
Mellkasi aortaaneurysmában az érfalgyengülés hátterében leggyakrabban a cysticus mediadegeneráció vagy necrosis áll. Az érfal gyengülése miatt az érfal kitágul, és kialakul az aneurysma. Az aortaaneurysma legfontosabb szövődményei a dissectio, a megrepedés és az ezekből eredő halálozás. A megrepedés kockázata egyenes arányban növekszik az aneurysma méretével és a vérnyomás mértékével.
Kockázati tényezők. A hasi aortaaneurysma kockázati tényezői közül a legjelentősebb a dohányzás, a kor, a hypertonia, az atherogen dyslipidaemia és az atherosclerosis. Gyakoribb férfiakban 5—szer, bár nőkben a megrepedés kockázata fokozottabbés a kaukázusi rasszban 3,5-szer.
Visszérműtét után
Idült aspecifikus légúti betegségben gyakrabban fordul elő, amelynek elsősorban szisztémás kötőszöveti gyengeség lehet a magyarázata. Mellkasi aneurysmában észlelt cysticus medianecrosis kockázata a kor előrehaladtával és a hypertonia súlyosságával párhuzamosan egyaránt nő, fiatalkorban azonban klasszikusan Marfan-szindrómával és egyéb kötőszöveti betegséggel pl. Ehlers—Danlos-szindróma társul.
A Marfan-szindróma autoszomális dominánsan öröklődő betegség, amely az elasztin egyik szerkezeti fehérjéjének, a fibrillin-1 génjének mutációja következtében alakul ki. A Marfan-szindróma okozta aneurysma mérete gyorsabban nő, mint az atheroscleroticus eredetű, és a megrepedés veszélye is nagyobb.
Újabban kötőszöveti betegség kialakulása nélkül is kimutattak fajlagos kromoszómamutációkat cysticus medianecrosisban és familiárisan előforduló mellkasi aortaaneurysmában szenvedő betegekben. Hasi aortaaneurysma Klinikai tünetek. A hasi aortaaneurysmák többségükben tünetmentesek és egyéb okból végzett képalkotó vizsgálat során UH, CT derülnek ki.
\
Ha az aortaaneurysma erodálja a gerincoszlopot, krónikus hátfájdalom jelentkezhet.